Közzétéve 2018.07.31. · Kategória Sajtószoba

Györök Márk kommunikáció és médiatudomány szakon szerzett diplomát nemrégiben a Kodolányi János Főiskolán. Márkot a tanárok hamar szívükbe zárták rendkívüli tájékozottsága, nyitott, érdeklődő, közvetlen személyisége miatt. Látássérültsége ellenére aktív életet él. Szabadidejében tandembiciklizik édesanyjával, úszik, horgászik, gitározik. A főiskolai évek alatt gitárfellépései voltak és érzékenyítő órákat tartott diáktársainak, melyek során bemutatta a Braille írógépet és a számítógép használatát felolvasóprogrammal, valamint gitár és énektudásával nyűgözte le a hallgatóságot. Márkot édesanyja („szuperanyu” jelöltünk) egyedül neveli. Mindketten azt a nézetet vallják, hogy nem helyes arra tanítani a gyerekeket, hogy forduljanak el, ha fogyatékkal élő embert látnak, hanem inkább kérdezzenek, ők szívesen válaszolnak. Elmondása szerint a leginkább fájó pont életében nem az, hogy nem lát, hanem ha valaki értelmi fogyatékosnak gondolja, csak azért mert vak, holott hallása és tapintása jóval kifinomultabb látó társainál, amivel kompenzálja látó érzékszervének hiányát. Talán a bizonyítási vágy hajtotta abban, hogy végig jeles tanulóként, ötös szakdolgozattal és kiváló államvizsgával fejezte be tanulmányait, diplomájához pedig rektori oklevelet is kapott. A látássérült hallgatók szószólójaként szakdolgozatát és korábbi TDK dolgozatát is fogyatékkal élők a felsőoktatásban témakörben írta, hogy minél többen megismerjék helyzetüket. Erről kérdeztük őt, természetesen kitérve a Neptunra is.

Miért tartod fontosnak ezt a témát?

Két okból tartom fontosnak ezt a témát: Egyrészt azért, mert jómagam is érintett vagyok a dologban, mivel teljesen vak vagyok és így hitelesen tudok beszélni erről az állapotról, másrészt pedig azt gondolom, hogy bár van javulás az esélyegyenlőség kialakulása területén, de még jócskán “gyerekcipőben” járunk ezen a téren, legalábbis Magyarországon.
Úgy gondolom, hogy a fogyatékosokat, legyen szó bármilyen jellegű sérült személyről, ugyanúgy megilleti az a jog, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak, megbecsülésük legyen annyira, mint ép társaiknak, de mindehhez még nagyon sok érzékenyítési, vagy más néven szemléletformáló tevékenységre van szükség, beépítve mindezeket az oktatásba, vagy osztálykirándulásba, továbbá munkahelyeken a kollegák továbbképzési programjába.
Meglátásom szerint, hogyha ezek hatására elfogadóbbak lesznek az emberek a fogyatékkal élőkkel szemben, akkor ők is jobban fel mernek szólalni saját maguk védelme érdekében és nem félnek majd segítséget kérni, sőt mi több, akkor mondhatjuk el azt, hogy megillet minket is a teljes jogú diszkrimináció mentes élet.

Györök Márk és édesanyja (balra) a diplomaátadón

Györök Márk és édesanyja (balra) a diplomaátadón

Milyen nehézségekkel kell megküzdenie a felsőoktatásban egy látássérült/nem látó hallgatónak?

Az intézményekhez vezető útvonal megközelíthetősége az, ami elsődleges akadályt jelenthet. Ha nem tanulja meg a vak ember önállóan használni az útvonalat, vagy annyi átszállás van, hogy szinte kivitelezhetetlen az egyedüli eljutás, akkor sajnos emiatt sok szülőnek le kell mondania jól jövedelmező munkájáról, hogy segíteni tudja gyermekét a közlekedésben. Az elektronikus tankönyvek hiánya okozza még a legnagyobb problémát, amit szintén hosszas fáradozással kell beszkennelni, vagy felolvasni valaki látónak a vak hallgató számára. Sok esetben szintén a szülőre hárul ez a feladat is. Másik probléma, hogy a tankörtársak nem eléggé elfogadóak (bár ez a főiskolákon, egyetemeken tapasztalataim szerint ritka), emellett a fogyatékosügyi koordinátor hiánya, illetve a tanárok nem megfelelő empátiája okoz még nehézséget.

Milyen következtetésekre jutottál szakdolgozatod készítése során?

Bár jó tendenciát mutat sok helyen az esélyegyenlőség, ami a fogyatékosok továbbtanulási lehetőségeit illeti, de még mindig lenne hová fejlődni ezen a téren, éppen emiatt lenne egyre több intézményben szükség az érzékenyítésre, mint szemléletformáló tevékenységre. Ha ezek mindenhol egyformán megvalósulnának, akkor mutathatnánk meg a nagy nyilvánosság előtt, hogy mit tudunk, és mire vagyunk képesek. Hiszen, ahogyan Rózsa Dezső Ha már című versének idézete is tartja:
„Ha már a szemednek nincs fénye, akkor a lelked legyen fényes, s mutasd meg magad a világnak, hogy mit tudsz és mire vagy képes!”

A Neptun évekkel ezelőtt akadálymentesítve lett. A fejlesztésben nem látó hallgató is közreműködött. A rendszer tanúsítvánnyal rendelkezik, amely szerint megfelel képernyőolvasó programokkal történő használhatóság követelményeinek. A többség, azaz a látó hallgatók ebből mit sem tapasztalhatnak, hiszen nincs külön verzió, semmire nem kell külön rákattintani, mert felolvasó program birtokában a kurzort a szöveg fölé tartva tudják használni a nemlátók a felületet. Mik a Te személyes tapasztalataid ezzel kapcsolatban?

A menürendszer és a sok felugró ablak miatt eléggé nehézkes elnavigálni az oldalon és felolvastatni vele a szöveget, mint más ügyintézésre használt portál esetében is. Tapasztalataim szerint az NVDA újabb verziói jobban kezelik a felületet, a JAWS program esetében pedig a legújabb, 2018-as verzió használatát ajánlom a Neptunhoz, de NVDA-val jobb a helyzet valamivel szerintem.

Milyen gyakran jelenik meg a felolvasó programok új verziója és hogyan lehet hozzájutni?

Változó, hogy milyen sűrűséggel lát napvilágot az aktuális verzió, mert ez a legújabb 2018-as változat három évvel azután jött ki, hogy a JAWS 17.0 megjelent 2015-ben.
Egyébként a megjelenése azoknak a honosítóknak a munkájától függ, akik az Infoalapnál dolgoznak, mint munkatársak, úgyhogy az ő munkájuk eredménye az, hogy ebbe a programba beépítve a Sapi5, Profivox, illetve Vocalizer beszédszintetizátort tudjuk magyar hangokkal használni ezt a felolvasót.
Igaz, hogy az NVDA nem igényel hitelesítést feltelepítéskor és gyakrabban frissül, ennek ellenére még mindig nem támogatott vele annyi weboldal és program, mint amennyit a JAWS egyre nagyobb mértékű fejlődése eredményez.
A JAWS for Windows programhoz egyrészt az Informatika A Látássérültekért Alapítvány oldalán jutunk hozzá. Az infoalap.hu címen keresztül elérve tudjuk letölteni a program megjelenő éppen aktuális honosított verzióit, illetve számomra elérhetővé válik a program a LÁRKE egyesület weboldalán is, ahol szintén megjelenésre kerülnek a friss JAWS változatok.

Létezik támogatás nemlátók számára a programok hozzáférhetőségéhez?

A JAWS program demó változatát ingyen le lehet tölteni az említett weboldalak bármelyikéről, de ez a lehetőség csak 40 perces működést tesz lehetővé a felhasználó számára, utána mindig újra kell indítani a gépet ahhoz, hogy a 40 perces mód újra aktiválódjon.

Sajnos a program hitelesítésével kapcsolatosan sokáig nem kaptak támogatást a vak userek, éppen ezért ha teljesen jogtisztán és hivatalosan kívánták használni a programot meg kellett vásárolni a telepítőjét, amely magában foglalta a termék hitelesítését is, így ezáltal egyből elkerülhető volt a csak 40 percig működő demómód.
Annak köszönhetően, hogy megnövekedett rá az igény, pályázati rendszert vezettek be rá. Így ezáltal még több felhasználó hozzájuthat a JAWS-hoz.

Milyen kilátásaid vannak a munkaerőpiacon diplomásként? Hogyan tovább?

Jelenleg a vizsgaidőszak és az államvizsga fáradalmait pihenem ki családommal. Idő közben cikkírói munkalehetőséget kaptam egy ausztriai állásokat közvetítő honalapnál. Az álmom azonban, hogy műsoridőt kapjak a helyi rádióban Székesfehérváron.

Sok sikert kívánunk Márknak céljai megvalósításához! Ezzel a cikkel szeretnénk mi is hozzájárulni ahhoz, hogy a látássérültek ügyét szívén viselő fiatalember példája és üzenete minél több emberhez eljusson.